Page 11 - BP_helyi_vedett_ertekek

BEVEZET́S 9

A helyi v́dett ter̈letek elhelyezked́śt tekint-

ve elmondhatjuk, hogy a v́ltozatos domborza-

ti viszonyaiŕl ismert budai ŕszeken z̈mmel a
J́nos-hegy k̈rnýki sasb́rces kiemelked́sek

cścsai, illetve a felhagyott k̋fejt̋k ́s k̈rný-

k̈k alkotj́k a rendeletben szerepl̋ ́rt́kek k̈ŕt.

A hegyvid́ket ́tszel̋ patakok ment́n taĺlhat́

śkśgi ter̈letek, v̈lgyek j́ŕszt béṕt́sre ke-

r̈ltek, csuṕn ḱt olyan terḿszetk̈zeli v́dett

ter̈let van Bud́n, amely śkśgi vizes ́l̋helyet

v́d (K̋́rberki szikes-ŕt, Mocśros). Ezeken a
ter̈leteken ḱv̈l a legf̋bb ́rt́ket a Budai-he-

gyek, a felsźn alatti ḱpz̋dḿnyek, a barlangok

́s a kialakuĺsuḱrt felel̋s karsztvizek adj́k,

amelyek az orsźgos jelent̋śg̋ v́dettśg oḱn

a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgat́śg kezeĺ-

śbe tartoznak. Ezzel szemben a j́val nagyobb

kiterjed́s̋ pesti ŕsz terḿszeti ́rt́keinek sźma

ĺnyegesen kevesebb, ugyanakkor az egyes ́l̋he-
lyek ́ltaĺnosśgban v́ve j́val nagyobbak, mint

a budai oldalon. Ennek oka ugyancsak a dom-
V́rf̋-hangyabogĺrka (Maculinea teleius)
borzati, terḿszetf̈ldrajzi adottśgok k̈z̈tt ke-

resend̋, hiszen ezeket a ter̈leteket k̈nnyebben feladata teh́t, hogy gyelembe vegye a terḿ-

birtokba vette az ember. A Duna visszaszoŕt́sa szetv́delmi szempontokat ́s felel̋sśgteljes, tu-

ut́n a j́ term̋ḱpesśg̋ f̈ldeket mez̋gazda- datos terveźs vaĺsuljon meg. Ezek az ́l̋helyek

śgilag hasznośtott́k, illetve béṕtett́k, eźltal ugyanis nemcsak ́llatoknak ́s n̈v́nyeknek, ha-

az egyed̈ĺlĺ ́rt́kekkel rendelkez̋ Pesti-śk nem nek̈nk, embereknek is seǵtenek ́lhet̋bb́
́s a d́lr̋l benýĺ Turj́nvid́k eredeti ́l̋viĺga tenni t́gabb laḱk̈rnyezeẗnket, hozźj́rulnak

nagyḿrt́kben visszaszorult a jelenlegi Budapest az eǵszśgesebb v́rosi ́lethez, a rekrécíhoz

ter̈let́r̋l. A hajdan hatalmas kiterjed́s̋ vize- ́s nem utolś sorban a j̈v̋nk szempontj́b́l

ny̋s, ĺpos ́lett́rb̋l csak ńh́ny h́rmond́ tu- ĺtfontosśǵ k̈rnyezettudatos k̈zgondolkod́s

dott fennmaradni napjainkig, amelyek nagy ŕsze kialakuĺśhoz.

ma ḿr ẗrv́nyi oltalom alatt ́ll.
Budapest r̈vid ẗrt́nete ́s terḿszetv́delme

V́delemre ́rdemes terḿszeti ́rt́kek
Pest, Buda ́s ́buda 1873-as egyeśt́se lehe-

Budapesten, a ẗbb mint h́t ́vtizedre visszaný- t̋śget teremtett Budapest gyors ́s ĺtv́nyos

ĺ terḿszetv́delmi ẗrekv́seknek k̈sz̈nhet̋- fejl̋d́śnek, amelynek nyoḿn 1900-ban ḿr

en sźmos ́rt́kes ́l̋hely, geoĺgiailag fontos te- a nyolcadik legnagyobb euŕpai v́rosḱnt tar-

r̈let ker̈lt oltalom aĺ. Az elḿlt ḿsf́l ́vtized tott́k sźmon. Az ekkor bek̈vetkezett nagysza-

́jrainduĺ kutat́sai azonban arra mutattak ŕ, b́ś ́ṕtkeźsek ́s fejleszt́sek hat́rozt́k meg

hogy ḿg sźmos olyan ter̈let maradt, amelyek a mai Budapest belv́rosi ḱṕt, s ekkor kezdett

egýrtelm̋en ́rdemesek a jogi v́delemre.
el el̋sz̈r jelent̋sen cs̈kkenni a terḿszetes ́s
Budapesten a v́delemre ́rdemes ter̈letek terḿszetk̈zeli ́letterek ḿrete is. 1950-ben

nagyśga eĺrheti a 800 ha-t, vagyis megk̈zeĺ- ́jabb ĺnyeges eseḿny k̈vetkezett be a v́ros

ti a jelenleg helyi v́dettśg aĺ tartoź ter̈letek ́let́ben, ugyanis ekkor csatolt́k hozź az el̋-

̈sszter̈let́t. A v́rosfejleszt́s egyik kiemelked̋
v́rosokat ́s 23 agglomeŕcís telep̈ĺst, amely